Gellért u.-i malom és malomiroda
Megnézem a térképen:

Az ipari együttes nagyméretű telkét három közterület határolja. Az épületek szabadon állóan, a technológia megkívánta rend szerint helyezkednek el, telepjellegű beépítést alkotva, a széleken az utcafrontra kiépülve.

A Tóthmalom a város egyik legjelentősebb ipari építészeti emléke, amely „Hívőmalom” néven is ismert, tekintettel arra, hogy tulajdonosai és dolgozói többnyire  nazarénusok voltak egykor. Épületeinek külső képét több stílusirányzat határozza meg, építésük idejétől függően. A ma álló objektumok legöregebbjét a korábban itt álló szélmalmok helyén 1874-ben emelte Tóth Ferenc neves vásárhelyi molnár. Ez a gőzmalom az épületegyüttes központi része jelenleg is. A malomüzem fejlesztése folyamatos volt a kezdetektől a legutóbbi időkig.

A malom építészeti arculatának meghatározója a több épületen megjelenő, felülről ívezetekkel összekapcsolt nyerstégla pilaszterek alkalmazása.  A homlokzatokon domináló téglafelületek a helyi építési tradíciókhoz kapcsolják az együttest.

Iroda

A malomegyüttes telepjellegű beépítésének részeként épült a telek Gellért utcai frontjára, szabadonálló, utcafrontos beépítési móddal.

 Viszonylag egyszerű tömegalakítású, alápincézett, földszintes épület, melynek kontyolt tetős főtömege az utcával párhuzamos. A főhomlokzat középtengelyétől elhúzva kéttengelyes, oromzattal zárt rizalit lép ki az alapsík elé.

Kései historizáló, de a szecesszió egyes motívumait is felmutató architektúrája alapján az épület a XX. század elejére datálható. A homlokzati tagozatok vakolatból készültek, a neobarokk formakincsének alapul vételével. A markáns, ablakkönyöklőkig felfutó lábazati zóna terméskőből, az ablakok közötti homlokzati mező nyerstéglából, míg efölött a párkány vakolva készült

A gőzmalmot Tóth Ferenc építette 1876-ben, helyén korábban szélmalom állt, amely 1872-ben leégett. Az egyemeletes középső épület 1879-ben egy kétemeletes szárnnyal bővült. Id. Tóth Ferenc modernizálta, és a középső részre is két emeletet húzatott 1902-ben. A négyemeletes jobbszárny 1910-ben épült. Az 500 vagon befogadóképességű granáriumot (magtár) 1923-ban ifj. Tóth Ferenc építette. Ez utóbbi Kruzslicz Károly és Szabó Sándor építőmesterek munkája. A malmot hívőmalomnak és nazarénus gőzmalomnak is nevezték. A Tóth Ferenc és Társai Műmalmot 1948-ban államosították. Jelenleg a Hajdú Gabona Zrt. üzemelteti.

’’Első” Tóth Ferenc (1832-1880) malomépítő, -tulajdonos, a helyi nazarénus hitközség megalapítója. Id. Tóth Ferenc (1859-1939) malomtulajdonos, nazarénus egyházi vezető.